Emlékeztek még 2013.08.24-én, 19:02UT-kor érkező - "felhőket szaggató" - nagyon fényes Tűzgömbre, melyet a Dunakanyarban hallottak is? A Tűzgömb (azaz meteorit) vélhetően leesett és ennek történetéről írunk most, hogy a történet folytatódhasson, a bejegyzés frissüljön és együtt megtaláljuk! :)
A tűzgömb egy színes külföldi fotója: a jelenség vége felhőkön keresztül látszik
Erről írt Csizmadia Szilárd, Hegedüs Tibor és Zelkó Zoltán
egy nagyszerű összefoglalót, melyet a Vega Csillagászati Egyesület oldaláról idézünk! /forrás: link/
2013. október 4. 12:05 NYISZ
Egy nagyon fényes augusztusi tűzgömbből meteorit leesését, hullását
valószínűsítjük. Nagy biztonsággal állítható, hogy meteorithullás történt Magyarország
területén! Az alábbiakban ismertetjük a részleteket, és kérjük, hogy akinek
ideje engedi és kedve van hozzá, vegyen részt az alábbiak szerint a meteorit
keresésében.
2013. augusztus 24-én, 19:02:08 UT-kor egy nagyon fényes (akár -14 mg-s)
tűzgömböt láttak sokan. A tűzgömb észleléseinek összefoglalója blogunk korábbi bejegyzésében megtalálható. Sajnos, Magyarország felett
sokfelé volt felhős, ezért a legtöbb meteorészlelő videokamera nem ment,
a fotós meteorészlelők sem végeztek megfigyeléseket. A több tucatnyi vizuális
észlelés alapján legalább kétszer-háromszor villant. A Dunántúl északi részén
lévő megfigyelők szerint -14 magnitúdós volt legalább, és
hangjelenséget, mennydörgést, robbajt is hallottak. Ez alapján
a meteorithullás valószínűsíthető, amit az alább ismertetett számítások is alátámasztanak.
Zsolt kb. így látta a Tűzgömböt..
..és ugyanerről a helyszínről kb. így látszódhatott (a zöld és sárga rész a látható hossz)
Bár Magyarországon felhős volt, a meteorok jóval a felhők, 1-20 km-es magassága felett tűnnek fel, így nem meglepő módon csehországi webkamerák észlelték
a jelenséget. Temelini, medvedini, cernahorai és paprseki síházak vagy egyéb
tulajdonosok webkameráin látszott a jelenség.
Ezeket
a képeket Zelkó Zoltán kimérte és kalibrálta. Ezen felül S. Gajdos szlovák
csillagász elküldte Hegedüs Tibornak az egyik szlovákiai teljes-égbolt (all-sky)
kamera képét és mérési eredményeit. Ebből az öt kamera képéből Hegedüs Tibor
az alábbi adatokat határozta meg:
A meteor 57 km-nél magasabban tűnt
fel (ez az első közös pont a különböző képeken, ami ugye nem a meteor
kezdőpontja!), és az utolsó közös pont a képeken 29 km-en volt (ami ugye nem a meteor kialvási
pontja!). A radiánspont RA=200°±12°, D=49°±10° pozíción volt. A
földetérési helyet a térképek mutatják (ld. lentebb). A meteor sebessége
12±6 km/sec volt, kezdeti tömegét pedig 24 - 726 kg közöttire teszi.
Tőle függetlenül Csizmadia Szilárd is elvégezte ugyanezekből az adatokból
a pályaszámításokat, és az alábbiakra jutott:
A meteor feltűnési magassága a földfelszín felett: 62,0 ± 1,5 km.
A meteor eltűnési magassága a földfelszín felett: 32,7 ± 1,0 km.
A meteor sebessége a légkörben: 14,7 ± 1,0 km/sec.
A meteor radiánspontja (radiánselhajlásra, zenitvonzásra nem
korrigált): RA=206,8 ± 3,0 fok, D=50.0 ±2,4 fok.
A meteor abszolút fényessége (vagyis ha 100 km távolságból, a zenitben
látnánk a meteort): -8,5 ± 1,5 magnitúdó. Sok észlelő ennél közelebb,
némelyik csak kb. 40 km-re volt a meteortól, ezért ők fényesebbnek is láthatták,
akár -14 mg-nek, de a meteor tömegének becsléséhez az abszolút fényességre van
szükség.
A meteor tömege: legalább 12 kg, legfeljebb 230 kg, ennél pontosabban
- videometeoros vagy fotografikus észlelések hiányában, csak a webkamerák
képeire alapozva - nem becsülhető meg. A legvalószínűbb, hogy 49 kg körüli
volt a tömege a felizzáskor.
A meteor végső tömege nehezen becsülhető, mert a webkamerák nem rögzítettek
időadatokat, ezért a meteor lassulása nehezen határozható meg. Az azonban
100%-os biztonsággal kijelenthető, hogy legalább 0,51 kg meteoritanyag maradt
a fényjelenség végére, és ez a tűzgömb kihunyása után szabadesésben leesett
a földfelszínre. Kissé kevésbé bizonyos, hogy pontosan mennyi anyag maradt
meg belőle: legvalószínűbb, hogy 1 kg körüli meteoritanyag érte el a földfelszínt,
és majdnem biztos, hogy 3 kg-nál több semmiképpen sem hullott.
A meteorit leesési helye. A webkamerás mérések nem túl pontosak, így a
leesés helyét nem lehet néhány száz méter pontossággal megjelölni. A
földetérés valahol a Pilisben történt, nagyjából-durván a Kesztölc-Csobánka vonalon valahol,
egy kb. 3x15 km hosszúságú, szalagszerű sávban, amelynek mindegyik oldala
kissé bizonytalan. E területen a Pilis hegyei, szakadékai, sok erdő található.
Ezért nem érdemes a teljes területet átvizsgálni. A földetérés helye csak
behatárolható, és e határokon belül azokon a helyeken érdemes keresni, ahol
a terep jellege megengedi, hogy egy ott földetért meteoritot meg lehessen találni.
Pl. erdőben vagy szakadékban a meteorit akár fának, sziklának ütközve irányt
válthatott, széttörhetett, illetve olyan helyre esett, ahol az aljnövényzetben nehéz
(már-már a lehetetlenséggel határos) megtalálni.
A piros vonal a meteorit szabadesésének földfelszínre vetített legvalószínűbb útvonalát mutatja. A
mérési bizonytalanságok miatt a sárga téglalapon belüli terület jöhet szóba mint leesési hely. A piros
vonalhoz közelebbi helyek a legvalószínűbbek - sajnos, ez a vonal többnyire erdős-hegyes területen húzódik.
A képre klikkelve a térkép mérete megnő.
A leggyanúsabb, és legkönnyebben kutatható terület a leesés szalagjában a
Leányvár-Kesztölc-Pilisvörösvár háromszögön belüli rész. Amint a mellékelt
hangfelvétel
(készült a helyszíni kutatások közben a helyi
lakosokkal) is bizonyítja, a szlovák kollégák is ugyanitt keresgélték
ugyanezt a meteoritot. (Azt nem tudjuk ma még, konkrétan mennyi és milyen
mérési anyagból határozták meg ezt a helyet, mint a földetérés helyét,
de eszerint a szlovákiai és a magyarországi szakemberek számolásai
nem térnek el, sőt: egyeznek!)
A meteorit keresésére eddig 3-5 fős csoportokban több akció is volt
az alább bemutatott területeken, illetve ezeket megelőzően
a Polaris-csillagvizsgáló szakköröseinek nagyobb csoportja egy előzetes
bejárás keretében körbenéztek Piliscsaba környékén.
Majd a magyar számítások eredményeként megjelölt Piliscsév melletti területen is keresgéltünk, ahol fémdetektoros kutatás nyomaira bukkantunk, illetve kiderült, hogy a területen már több alkalommal történt külföldi keresés.
Eddig nem találtunk
semmit, de megjegyzendő, hogy egy ilyen meteorit felkerésésére kb. 500
munkanapot kellene fordítani (1 munkanap egyenlő 1 ember egynapi keresőmunkája,
tehát pl. 50 ember tíz napig kellene, hogy keresse), mi pedig még 10
teljes munkanapot sem tudtunk fordítani e meteorit feltalálására.
A kutatás kiterjesztése lenne tehát a legfontosabb. Ennek érdekében azt kérjük,
hogy aki szívesen részt venne a csoportos kutatásban, az írjon a hege@electra.bajaobs.hu
e-mail címre Hegedüs Tibornak a részletekért! Lehetőség van persze arra is, hogy valaki egyénileg
menjen ki a terepre meteoritot vadászni. Azt kérjük, hogy akár csoportosan,
akár egyénileg keres valaki meteoritot, az előbb olvassa el az
innen letölthető meteorit-keresési útmutatót (írta: Hegedüs Tibor), illetve
a keresés befejezése után a Google Earth-segítségével rajzolja térképre,
és a bejárt terület térképét küldje el a hege@electra.bajaobs.hu címre!
Ez alapján frissítjük a térképeket, megkönnyítendő a későbbi keresőakciók
szervezését.
Az alábbi térképen lehet látni, hogy mely területek jönnek szóba kisebb-nagyobb
valószínűséggel, mint olyan lehetséges földetérési helyszínek, amelyeken
a terepviszonyok megengedik a keresést:
Kisebb valószínűséggel, de a fenti térképen megjelölt helyeken is leeshetett a meteorit (kattintásra megnő).
A következő térkép a "vörös zónát" mutatja, vagyis azokat a helyeket, ahol
a legnagyobb valószínűséggel lehet valamit találni:
Amit mi már átnéztünk, de talán nem lehet elégszer.. : )
A meteoritok nagy sűrűségűek, ezért kisméretű "kavics" is nehéznek tűnik, ha
az meteorit.
Szinte minden meteoritot vonz a mágnes, ezért érdemes erős mágnest magunkkal
vinni a kereséshez az elsődleges vizsgálatokhoz. Mivel a meteor 1500-3000
°C hőmérsékleten izzik a légkörben, a megmaradt darabok gyakran feketések,
égettek. A meteoritok felismeréséről magyar nyelven bővebben
itt lehet olvasni.
A keresések eddigi eredménye - egyik sem meteorit!
A meteoritgyanús kőzeteket kérjük bejelenteni a hege@electra.bajaobs.hu címre,
és lehetőség szerint fényképet is csatoljunk a talált gyanús darab(ok)ról, illetve próbáljuk meg bejelölni egy térképen, hogy melyik részt néztük át!
Hogy egy kavics földi vagy kozmikus eredetű-e, azt laboratóriumi vizsgálattal
lehet eldönteni. A bejelentés után az esélyes talált darabot vizsgálatra át kell adni
Hegedüs Tibornak vagy más kijelölt személynek, aki a vizsgálat és katalógusba vétel után
az eredményről értesítést küld. Szeretnénk a megtalált nagyobb darabokat
később majd közszemlére tenni.
Kérdéseket és hozzászólásokat a vcse@vcse.hu vagy a
hege@electra.bajaobs.hu címre lehet küldeni.
Jó kutatást!
A cikkben szereplő személyek, egyben VCSE-tagok:
Bíró Zsófia: amatőr csillagász, meteorészlelő, a
Tűzgömbök Világa blog alapítója és szerkesztője.
Dr. Csizmadia Szilárd: csillagász, a berlini Deutsches Zentrum für Luft-
und Raumfahrt tudományos munkatársa, a VCSE elnöke.
Dr. Hegedüs Tibor: fizikus-csillagász, a bajai csillagvizsgáló igazgatója.
Zelkó Zoltán:informatikus, csillagász, a VCSE alelnöke.
