Kappa Cygnidák 2014 - VCSE

A KCG raj napról-napra ontja Tűzgömbjeit, mely a korábbi évekhez viszonyítva egyre inkább figyelemre méltó! Így a szép felvételeken túl, tudományosabb vonatkozásban is érdemes megvizsgálni történetüket. Igazán pontos adatokat azonban csak szeptember végén, október elején fogunk kapni, a videometeoros eredmények kiértékelése után.
Egy tegnap esti -2,5mg fényes Kappa Cygnida Tűzgömb, melyet Jónás Károly vizuálisan is látott!

2014.08.25. 19:53UT HUBEC felvétele Becsehelyről

 
Gucsik Bence szintén egy szép KCG meteort látott és fotózott Harkáról 22:18UT-kor a vonuló felhőzet között. Gratulálunk!

  
Csizmadia Szilárd a VCSE levelező listáján az alábbiak szerint foglalta össze a raj történetét:

"A kappa Cygnidák (KCG) meteorrajt 1874-ben fedezte fel Konkoly Thege Miklós, ezt Jenniskens holland és és Vaubaillon francia csillagászok 2008-ban az amerikai Astronomical Journal 136. kötetének 725. oldalán kezdődő cikke is említi. 1877-ben és a következő években Denning angol amatőrcsillagász figyelte meg ismét a rajt, majd ugyanő jegyzett fel KCG meteorokat pl. 1879-ben 1885-ben, 1886-ban és 1887-ben. Denning 1893-ban aug. 5-16. közötti jelentkezési időszakot adott meg a KCG-rajra. A 19. században más brit megfigyelők is észlelték a rajt.

1922-ben más brit észlelők feljegyezték, hogy a KCG-raj a második legerősebb augusztusi raj volt a Perseidák után abban az évben - de a zűrzavaros kezdeti évekre jellemző, hogy Grace Cook Theta Cygnidáknak nevezte a rajt. 1922. aug. 21/22-e éjszakáján egy kanadai észlelő is feljegyzett 6 KCG-meteort.

A következő években hol említették a rajt, hol nem. Egy 1930-as kiadású, Hoffmeister jegyezte könyv csak közepes erősségűnek írta le.

A következő évtizedek nehezebb történelmi időszakai alatt csak elszórt KCG-észlelések történtek.

1954-ben Fred Whipple 144 fotografikus meteorpályát elemzett, amelyek közül szerinte 5 tartozik a KCG-rajhoz. Ez az öt meteor aug. 9-22. között tűnt fel. Szerinte egy magas inklinációjú, 7-8 év keringési idejű üstökösből származhatnak a KCG-meteorok, amely naptávolban 7-8 CSE-re is eljuthat a Naptól, és az üstökös maradványa pedig nagyobb méretű kisbolygó lehet (a szülőégitestre nézve lásd még a későbbi megjegyzést).

Az 1961-65 közötti radarészlelésekből Sekanina egyértelműen azonosította a KCG-rajt, amely a radarészlelések alapján aug. 23-28. között, változó aktivitással jelentkezik. Ugyanakkor 1968-69-es észleléseiben nem detektálta a raj jelenlétét. Eredményei összhangban vannak azokkal a vizuális megfigyelésekkel, miszerint a raj egyes években aktív, másokban nem. Pl. 1879-ben 10 meteor/óra körüli aktivitást mutatott a raj, 1974-ben magyar észlelők ZHR=23,6 meteor/óra nagyságú aktivitást jegyeztek fel, 1982-ben japán észlelők ZHR=14 meteor/óra nagyságú aktivitást láttak, de 1984-ben holland észlelők már csak ZHR=2-3 meteor/órájút. A raj nagyon változékony, különböző években más és más az aktivitás nagysága, akár teljesen el is tűnhetnek az égről a KCG-meteorok.

1993-ban Dióskálban többen megfigyeltük a KCG-raj maximumát (pl. Csizmadia Ákos, Csizmadia Szilárd, Csizmadia Natália, Csizmadia Nagyezsda, Szekeres Tibor). Erről a Meteor c. lap 1993/11-es száma is beszámolt, a hullást "intenzívebbnek" nevezve. A VEGA részletesebben is bezsámol 14-ik számában (megjelent 1993-ban), ami elérhető  a http://vcse.hu/vega/vega14/page6.html oldalon. Akkoriban az Alfa Cygnida és Kappa cygnida rajokat nem választottuk szét vizuálisan, de az 1528 feljegyzett meteorból 70 colt Cygnida. Az akkori cikk szerint az észlelt cygnidák 65%-a volt KCG és 35%-a ACG a pályarajzok alapján történt utólagos szétválogatások alapján, tehát kb. 45-46 volt KCG. Denning 1877-ben 52 rajtagot jegyzett fel egymaga, a két meteortevékenység tehát összemérhető.

Ugyanez a változékony aktivitás látható a mellékelt ábrákon is, amin a 2009-2013 közötti hazai videometeoros észleléseket tüntettük fel. Míg a Perseidák viszonylag stabil maximumot mutatnak (de azért ott is vannak változások), a kappa Cygnidák nagyon változékonyak és mintha többszörös maixmumot produkálnának. Nagyon érdekes lesz ezeket az ábrákat a jövő hónap végén - mire az adatfeldolfozás befejeződik - a 2014-es eredményekkel, mert vizuális és fotografikus észlelések szerint idén újra erős volt a raj.

A rajtagok általában halványak, az átlagfényesség 3-3,3 magnitúdó közötti, de a raj gazdag tűzgömbökben. Míg a Perseidák 1,2 %-a fényesebb -2 magnitúdónál, a kappa Cygnidák négy százaléka fényesebb -2 mg-nél! így érthető a relatíve sok KCG-tűzgömb.

A KCG-raj gyanított szülőégiteste a 2008 ED69 ideiglenes jelű kisbolygó, amelynek végleges sorszáma 361861, de végleges neve még nincs. Ez a kisbolygó egy Apollo-típusú földsúroló kisbolygó, átmérőjét 1,2-1,7 km közöttire teszik. Valószínű, hogy egy halott üstökösről van szó. Mivel halvány kisbolygó, későn fedezték fel, ezért csak 2008-ban sikerült a KCG raj valószínű szülőégitestjét azonosítani. A KCG-k radiánsa egyébként diffúz, 22 fok átmérőjű, ami idős rajra utal, mégis vannak benne sűrű, szét nem szórodott, frissebb, fiatal anyagcsomók is, pl. ami az 1993 körüli nagy tűzgömbparádét okozta. A mellékelt ábra P. Jenniskens 2008-as cikkéből származik, és a szülőkisbolygó pályáját mutatja. Jenniskens rámutatott arra, hogy a Vénuszon a KCG-k sokkal nagyobb tűzgömbtevékenységet okoznak, mint a Földön!

A rajtagok gyakran kékesek, fehéresek, és közepes sebességűek. 

Következő évekbeli folyamatos megfigyelésük 

(vizuális, rádiós, fotografikus, videós) fontos lenne."

Írta: Csizmadia Szilárd, 2014. augusztus 26. VCSE