HUBEC - Perkó Zsolt
Csizmadia Szilárd (Vega Csillagászati Egyesület): "A
HUBEC fenti képe és a róla kimért koordináták alapján a meteor szögsebessége és
szögsebesség-változásai meghatározhatók voltak (mivel eredetileg ez egy videó
volt, a videóról kimérhető volt az aktuális szögsebessége; ez a videóból
összerakott összegkép). A szögsebesség változásaiból a radiáns megmondható,
ennek általam kifejlesztett módszerének leírása a VEGA 98. számának 12-17.
oldalán olvasható (2013. dec. 30.) Ez alapján a meteor radiánsa ebből a videós
észlelésből megmondható, és az RA=103fok, D=+16 fok. (Sajnos, a valódi
sebessége, horizont feletti magassága, tömege egyetlen észlelésből nem, ehhez
kellene egy másik, de a havazás, rossz idő stb. miatt csak egy kamera látta
itthon). Pető Zsolt www.bootesvoid.com oldala szerint ebben az időszakban ehhez
a radiánshoz közel van egy meteorraj, a Béta Cancridák a RA=119°, D=+11°
pozícióban. A Béta Cancridák sebessége mindössze 15km/sec, vagyis a nagyon
lassú meteorok közé tartozik. A lassabb meteorok hosszabb ideig világítanak -
márpedig ez nagyon hosszú láthatóságú, több, mint három másodperces meteor
volt! Mivel a Béta Cancridák 2006-ban felfedezett, alig ismert, gyengén
tanulmányozott raj, és mindössze két rajtag Naprendszerbeli pályája ismeretes,
a katalógusokban adott radiánspozíció is csak közelítő jellegű. Úgyhogy ez akár
Béta Cancrida is lehetett (megkockáztatom, az is volt, de másik felvétel
hiányában a szükséges számolásokat nem tudom elvégezni)."
"Annyira lassú volt, hogy nem is vagyok benne biztos, hogy meteor. Lehet műhold vagy egyéb űrszemét égése... Az eddigi legszebb ilyen élményem. A fényességét még csak becsülni sem tudom. A lényeg, hogy az "embertelen brutális állatból", amit azután gondoltam miután a jelenségnek vége lett illetve közben az "AZTA***" nevezetű meteorészlelő szakszó hangerejéből ítélve, elég fényes lehetett. :) Lazán közelítette a mínusz tizet.
A Vénusz nem túl messze csak egy sápatag kis izé volt hozzá képest. A színe a hegesztéshez hasonlatos nagyon erős kékesfehér volt (inkább fehér, nagyon kis kékkel). Az útvonala teljes hosszában élénk narancssárga darabok potyogtak le, amik szépen lassan vesztették a sebességüket a fő darabhoz képest. Ők úgy 1 fok távolságban hunytak ki a mag mögött. Mindegyik narancssárga darabnak kis csóvája is volt (vagy azokról is szakadtak le darabok). Egyszerre három négy darab is látszott. Folyamatosan esett szét a főmag. A MIR visszatérése volt hasonló. Az egész jelenség olyan három másodpercig tartott és lassabb volt minden eddig általam látott meteornál.
Csodaszép volt na. Főleg, hogy még a sötétkék égen ment. Teljesen véletlenül volt hozzá szerencsém. Az ISS-t néztem az erkélyről. Majd szét fagytam a szélviharban. Már elhagyta az Oriont gondoltam bemegyek, de visszafordultam, hogy ha már kijöttem, megnézem, ahogy eltűnik keleten. El is tűnt. Visszafordultam délnek és akkor pillantottam meg a metét... Pfff. Hihetetlen élmény és mekkora máák!"
Gratulálunk a gyönyörű jelenség vizuális észleléséhez! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése