Tűzgömbös hírek a nagyvilágból! :)

Amíg nálunk borura tél, derüre hó, addig külföldön sorra röpködnek a fényes, hosszú, látványos és darabokra eső Tűzgömbök! (forrás: CEMeNt)

2014.01.18.

18-án este 20:18UT-kor  Hollandiából egy gyönyörű zöld Tűzgömb hullott az égen. 

Az AllSky kamera így látta Oostkapelle-ből (Dan Fischer):

 ..és egy közelebbi videófelvétel róla:

 

2014.01.12.

 21:40UT-kor fényes SPOradikus Tűzgömb! Martin Popek kamerája csípte el:

19 percre rá pedig a Becsehelyi kamera (NAE Perkó Zsolt) is rögzített egy gyönyörű Tűzgömböt a felhők között! forrás: Link

 
2014.01.10.

A darabokra esés pillanata és az elégő részek további útja jól láthatóak a videón.

videó Link (Peta Bosley)

2014.01.16.

16-án két fényes Tűzgömböt videóztak az égen, hosszan szelték át az eget, gyanus, hogy a két Tűzgömb korábban összetartoztak... :)

(Ted Molczan)

2014.01.26.

Gyönyörű, felhőket megvilágító, gyors nappali Tűzgömb Brazíliából: 

 Nhandeara station /Renato Cássio Poltronieri

2014.01.22.

Egy szép fényes Tűzgömb Olaszországból. forrás: Link

A két videometeoros felvételből már szépen meg lehetett határozni, hol hullott az Adria felett.

Űrszemét vagy meteor?

2013. december 29-én 02:16UT-kor egy rendkívül látványos Tűzgömb volt látható Magyaroroszág területéről (még Olaszországból is)! A Tűzgömb több mint 12 mp-en keresztül szelte át az eget, narancsos fénnyel, volt ahonnan szinte végig vízszintesen, közel a horizonthoz látszott. A jelenséget 3 hazai videometeoros kamera is rögzítette.

Becsehelyről (Nagykanizsai Amatőrcsillagász Egyesület) (HUBEC, Perkó Zsolt) így látszódott:

 A NAE oldalán további információ és animáció a Tűzgömbről: Link

Csizmadia Szilárd a HUVCSE01 videometeoros kamera (Bánfalvi Péter) adataival egyeztette..

és az alábbi eredményre jutott:

HUVCSE01 csak a jelenség végét látta, a HUBEC pedig a közepét (az eleje azon sincs meg). Még Olaszországból is észlelték! 

Camera W - IMTN (CEMeNt)

Először felrajzoltam Pető Zsolt MetVis-programjával gnomonikus csillagtérképre a két észlelést: az észlelt pályaszakaszokat hátrafelé meghosszabbítva a radiánspont valahová a Columba (Galamb) csillagképbe esett, kb. a RA=-91°, D=-35° pontba. Ez az eljárás csak az észlelt kezdő- és a végpontokat használja fel.

Másodszor, a VEGA 98-ban leírandó módszeremmel - ami csak az egyik állomás szögsebesség-méréseit használja fel -, a HUVCSE01 szerint a radiáns RA=99,01°, D=-30,59°, a HUBEC szerint RA=99,52°, D=-30,39°. (Ez sem veszi figyelembe a radiánselhajlást.) Az egyezés legalábbis annyira kielégítő, hogy elhigyjük, van értelme analizálni a meteort annak ellenére, hogy a két kamera majdnem azonos szögből látta a jelenséget. 

Harmadikként, az előző kettő ellenőrző lépések után nekiálltam a részletes elemzésnek. Az összes észlelt pontot felhasználva a látszó radiánsra RA=96,06°, D=-32,79° jött ki, amik közel esnek az előzetes becslésekhez - ezek után elhittem, hogy elfogadhatóan kis hibával fogok számolni.

Ez a radiáns viszont kissé a horizont alatt volt! Ez bizony egy, a horizont alól érkező hullócsillag volt, és ezért volt ilyen hosszú a látszó pályája. Régebben talán Süle Gábor írt arról a 80-as években a Meteorban, hogy lehet látni horizont alól érkező meteorokat is, de csak nagyon ritkán (a zenitvonzás jelensége miatt). 

Egyébként teljesen normális meteornak tűnik: 104 km magasan lépett be a HUBEC látómezejébe (mivel az eleje nekem nincs meg, nem tudjuk, mikor izzott fel), és 95 km magasan hagyta el a HUVCSE01 látómezejét. Légkörbeni sebessége 22 km/s volt, teljesen normális egy meteornak. 

Ami kissé szokatlan: az a függőlegessel bezárt szöge! Pályája ugyanis 82°-ot zárt be a helyi függőlegessel. Más szavakkal, kifejezőbben: 8 fokkal hajlott lefelé a pályája a vízszinteshez képest. Majdnem vízszintesen, horizontálisan haladt! Ezért volt olyan hosszú időtartamú jelenség. Azt is mondhatjuk: "súroló meteort" észleltünk! 

A pálya érdekes:
Fél nagytengely: a = 1,65 CSE,
Inklináció: i=28°,
excentricitás: e = 0,49.
Felszálló csomó hossza: 97°,
Napközelség argumentuma: 54°,
napközelség: q = 0,85 CSE.

Az ábra mutatja a Földhöz, Marshoz, Jupiterhez képesti pályát.
Nem biztos, de megkockáztatom, hogy ez egy korai ECO lehetett. Mármint nem Umberto Eco-ida, hanem Epszilon Columbida. Hasonlítsuk össze az ECO-raj és a mi tűzgömbünk elemeit:

ECO
Epszilon Columbidák
Első említés: Jenniskens (2006, Meteor Showers and their Parent Comets)
Maximum: SL=307,1° (jan. 27.)
Radiáns a maximumkor: RA=82,4°, D=-34,7°.
Radiánsvándorlás mértéke: dRA=+0,76°, dDE=+0,02°.
Ez alapján a radiáns helyzete a meteor feltűnésekor (SL_meteor = 276fok): RA=101°, D=-34.2°.
Tehát:
Elem:      Raj:      A Tűzgömb:
RA:         101°     96,06°
D:           -34,2°  -32,79°
a             2,96    1,65 CSE,
i              21,6°    28°
e             ?          0,49.
Node      114,1°    97°,
Peri        26°        54°,
q           0,945      0,85 CSE.

Nem tökéletes az egyezés, de tudjuk, hogy a meteorrajok térben szétszóródnak, ezért a rajtagok minden meteorraj átlagos pályaelemeitől eltérést mutathatnak. Annyi elmondható, hogy kevés ECO ismert, ezért fontos észlelés ez - a raj pályaelemei sem 100% pontossággal ismertek. Lehet használni ezt a súrolót az ECO-raj létének megerősítésére és a pályaelemek pontosítására.

- Külföldről újabb, pontosabb kiméréseket is kaptunk, ezek feldolgozása még folyamatban van. Az új eredményekkel hamarosan frissítjük bejegyzésünket! A pálya valószínűleg a magyar eredményeknél is laposabb volt és 95%-osan zárhatjuk ki, hogy űrszeméttel volt dolgunk. -

Quadrantida maximum 2014 ~ összefoglaló

A maximum éjszakáján az időjárás végül úgy alakult, hogy főleg az ország nyugati részén sikerült eredményesen megfigyelni a maximum közeli órákat. Ez sokaknak árnyékolta be meteorvadász kedvét, mégis örömmel olvastuk a folyamatosan érkező beszámolókat szerencsésebb észlelőinktől, akiknek ezúton is gratulálunk megfigyelésükhöz!!! :)

Először Pető Zsolt alapos és lelkesítő beszámolóját idézzük Nagyrádáról:
"16:15 UT-től fotóztam az északi eget Quadrantidákva vadászva. 16:30UT-tól felhősödés É-on, lassan vonul át a szakadozott felhőtömb. Az első QUA 16:52UT-kor az UMa csillagképben tűnt fel.

17:00 UT-tól aztán 18:00 UT-ig negyed óránkét 5 QUA-t sikerült megfigyelni. 

18:00 UT után kevesebb meteor. Sajnos a radiáns nagyon alacsonyan van, hiába a maximum, alig látható belőle pár meteor. Azok viszont elég látványosak: hatalmas, mintegy 40 fokos utat tesznek meg az égen. Az egyik hosszán magam is megdöbbentem, 60-70 fokos-ra becsültem! A halványabbak meg mintha szellemek lennének: sejtelmesen siklanak a csillagábrák között!

 www.bootesvoid.com 

21:00 UT után kezdett ismét emelkedni az aktivitás, de ekkor is felettébb szeszélyes volt: volt, hogy negyed órán át semmi, aztán 3-4 QUA két percen belül. Talán még a Perseidáknál is nagyobb a csomósodás ennél a rajnál! 

Feltűnő volt az igazán fényes rajtagok hiánya. Jó pár 0 magnitudós akadt, de a negatív fényességtartományba csak kevés esett!

A lokális éjfél után éreztem azt, hogy kezdenek ismét nagyobb számban jönni a Quadrantidák (ekkor már 15 fok magasságban lehetett a radiáns). Itt már akadt néhány szebb példány is. Sajnos a falut ellepő köd és felhőtenger megakadályozta, hogy a hajnali aktivitást kövessem, pedig biztos voltam benne, hogy a java - látvány szempontjából - csak most jön. 00:30UT-kor fejeztem be a fotózást.

www.bootesvoid.com 

Sokak számára talán csalódást keltő volt ez a maximum - szerintem természetes, ami történt. Alacsony, 3-4 fok magasan lévő radiánstól nem szabad csodát várni, ilyenkor a meteorok több, mint 90%-a észlelhetetlen. Annyi történt, hogy most a  nálunk keletebbre élőknek volt nagyobb szerencséjük, náluk magasabban volt a radiáns a maximum időszakában. 

13 sikeres fotó készült az éjszakán (12 QUA, 1 SPO) s mintegy 60-70, döntő többségben QUA meteort láttam az éjszaka folyamán. Az évnek ebben a szakában örülni kell minden derültnek, 5 fok volt, dideregni sem kellett, teljesen elégedett vagyok a látottakkal! :)"

-----------------------------------------

Gucsik Bencéék is az ég alól figyelték - Harkáról - a maximumot: "Este hat és fél nyolc között. Több quadrantidát is láttunk, másfél óra alatt ketten kb, 10-et, de sajnos csak kettő halványat tudtam lefotózni, és ezek is nagyon halványak a képeken, alig van nyomuk.

 A legtöbb majdnem ugyan olyan halvány volt, az észlelésünk vége felé láttam egy szépet az égbolt tetején, de ezt nem tudtam elkapni. Az est fénypontja egy -1/-2mg fényes, csodálatos sporadikus meteor volt, amelyet sikerült elkapnom! Narancssárga gömbként húzott át az égen!"

-----------------------------------------

 3-án 18:51UT-kor Horváth Attila az alábbi -1,5mg fényes QUAdrantida rajtagot fotózta:

-----------------------------------------

Kovács András 17:45UT-kor fotózta az alábbi QUAdrantidát!

-----------------------------------------

Perkó Zsolt látványos grafikont készített a HUBEC videometeoros kamera által fogott 117 db QUA rajtag eloszlásáról:

További animációk a Nagykanizsai Ametőrcsillagász Egyesület honlapján! :)

-----------------------------------------

Tepliczky István és Jónás Károly szintén nyugat felé vették az irányt, alább olvashatjuk élménybeszámolójukat a Kisalföldről:

"Jan. 3-án napközben Budapesten sűrű ködre ébredtünk, de jól látszott a műholdképeken és a webkamerákon, hogy nyugat felé ill. a budai hegyen tetején verőfényes, hiperkék ég vár bennünket. Délnyugatias áramlás lévén Tata környéke ideális lett volna a korai alkonyatban kezdődő megfigyeléshez. Ennek szellemében készülődtünk (Jónás Karcsi barátommal), azonban délután meglepődve láttuk, hogy a szélben a Bakony-Vértes vidéke hatalmas kiterjedésű középszintű felhőzászlót kezdett húzni, a felhőzet pillanatok alatt beborította még az Északi-középhegységet is! A zóna határa egyre nyugatabbra tolódott, Tatát is elérte - ezt ott helyben konstaláltuk is. Minthogy nem látszott oszlás nyoma, úgy döntöttünk - utólag nagyon helyesen -, hogy indulunk tovább nyugat felé.
Az előrejelzések a Kisalföldre - meglepő módon - stabilan derült időt jeleztek előre. Ritka alkalom, ez a vidék nem szokott előnyös célterületként szerepelni észlelési helyszíneink között. A győri körgyűrűről "megérzés alapján" Pápa felé kanyarodtunk le, immáron derült, de egy közeledő frontrendszer miatt cirruszos időben. Győrszemere előtt rábukkantunk egy fákkal körülvett elhagyatott (talán néhai mezőgazdasági) telephelyre, ahol régi lebetonozott utakon kényelmesen, sármentesen leparkolhattunk és kipakolhattunk. Csoda egy hely ez, amint az éjszaka közeledtével a 83-as út zajos forgalma alábbhagyott, vízcsobogást és békakuruttyolást hallottunk a közelből (január elején!).
Kipakolásunk után (este 5 óra után) nemsokáig gyönyörködhettünk a hatalmas hamuszürkefényes holdsarlóban, pillanatok alatt majdnem teljesen beborult. Azt hittük, ennyi, de ugyanolyan gyorsan teljesen kiderült, és csodálatosan csillagos ég lett, amely - néhány kisebb cirruszzóna áthaladásától eltekintve - egészen éjfélig stabilan kitartott! Az alkonyat után beköszöntek a quadtanida meteorok, minthogy a radiáns alapcsonyan tartózkodott, hosszú, olyan a fél eget átszelő pályákkal! Hát pont ezért a látványért utaztunk 150 km-t!!! Néhány percenként hullott meteor, a csomósodást itt is megfigyelhető volt. Ahogy a radiáns még lejjebb került a horizonthoz, a meteorok száma jelentősen csökkent, az előrejelzett maximum-időpont ellenére. 

Este 10 óra után ismét elkezdett nőni a rajmeteorok száma, s láttunk néhány más rajhoz tartozót ill. sporadikust is. Fényes alig volt közöttük, a quadrantiák égen megtett úthossza is csökkent, ugyanakkor a különleges látványosságuk megmaradt. Nem egy meteor a haladása közben láthatóan diffúzzá vált, s kihúnyáskor szinte pacnivá foszlott - ezt egyetlen más meteorrajnál nem tapasztaltuk ennyire feltűnően! Óránként 10-15 meteort jegyeztünk, a rajtagok halványsága ellenére számos fotó készült Karcsi által.  

(Alábbi meteort Pető Zsolt szintén megörökítette Nagyrádáról. Alábbi Jónás Károly felvétele:)

Rádiómeteoroztunk is az interneten keresztül (!), és nemegy vizuálisan megpillantott meteor okozta reflexió hanghatását is hallhattuk, persze az átviteli lánc miatti pár másodperces késéssel!
Örömünk éjfélig tartott, amikor egyre terebélyesedő talajköd kezdte beteríteni a környéket. Amikor a ködösödés már egy ég látványában is kezdett "kárt tenni", összepakoltunk, és elindultunk magasabb helyet keresni. Eleinte biztatóan, bár a Sokorói-dombság környéke szinte Győr "kertvárosa" lett, egymásba érő kis településekkel. Hirtelen ötlettel a Bakony felé vettük az irányt, de hamar visszafordultunk, mert ott meg magassági köddel találkoztunk szembe. Egy tiszta részen megállva pedig szembesültünk vele, hogy megérkezett a várt melegfront vastagabb felhőzete - s ezzel sajnos a több szempontból is exklizív móka végetért. Még nem ért véget a hosszú téli éjszaka, amikor nyugovóra tértünk budapesti hajlékainkban. :-)
Közkinccsé tenném a győrszemerei észlelőhelyünket: Link
A legmegdöbbentőbb, hogy a helyhez létezik rendes utcakép-nézet: a guggli-fotóskocsi szépen bejárta az egész területet!"

-----------------------------------------

Csizmadia Szilárd (Vega Csillagászati Egyesület) a HUVCSE videometeoros kamerák által fogott meteorok alapján így foglalta össze a maximum éjszakáját:

"Jan. 3/4-e éjszakáján HUVCSE01 (Bánfalvi Péter) 47 meteort észlelt Zalaegerszegről, ebből 40 volt a Quadrantida, kettő sporadikus, 2 ALE, 1 COM és 2 ANT rajba tartozó. A HUVCSE02 Bajáról (Csizmadia Szilárd) komoly felhőátvonulás miatt több órán át nem észlelt, a maradék időben 24 meteort látott, ebből 19 volt Qua, 1 COM és négy sporadikus. A két kamera egyezik abban, hogy az előző éjjel észlelt meteorok mintegy - durván - 80-85%-a a Qua-rajba tartozott: évente csak 8-10-szer fordul elő, hogy ennyire egy raj produkálja a meteorokat.

Nem egy extrém Qua-maximum volt, de a korábbi napokhoz és az elkövetkező hónapokhoz képest kiugró volt az aktivitás. A Qua-maximum 1-2 óra időtartamú, nem mindig Európa fordul a raj felé, amikor elüti a Földet. A következő hónapokban alig lesz olyan éjszaka, amikor ennyi kőzetdarab bombázza meg a Földet. (Majd jön a tavaszi tűzgömbszezon márciusban, és a Lyridák áprilisban - hol van az még!)"

-----------------------------------------

Köszönjük a beszámolókat és jövőre reméljük többünknek is sikerül megfigyelni a QUAdrantidák maximumát! Addigis még rengeteg más raj és látnivaló vár minket a csillagos égen ebben az évben is! :) Derült eget!

QUAdrantida maximum MA ESTE! (3/4)

Az előzetes rádiómeteoros eredmények szerint is úgy néz ki, hogy számottevő aktivitásra számíthatunk a QUAdrantidáktól ma este. 16:29UT-kor -2,7mg fényességgel indította a raj a szereplést és ki tudja mi várható a hátralévő órákban! (HUBEC és HUGOT egyaránt elkapta)

A raj tavalyi szerepléséről itt olvashatunk: Link 2013

"Idén a Qua-maximumot az IMO szerint január 3-án, 19^h30^m UT-kor (magyar idő szerint 20:30-kor) várhatjuk, ami nem a legjobb, mert a radiáns - bár a cirkumpolaritás határán van - inkább csak éjfél után jut magasra. A radiáns az Ökörhajcsárban van, egész pontosan valahol félúton az Ökörhajcsár teteje és a Sárkány feje között. Ha derült lesz, szép tűzgömbök is várhatók." (Csizmadia Szilárd) A raj radiánsa:

"A Quadrantida-raj egy 1490-ben feltűnt üstökösből származik (vagyis Mátyás-király halálának évében jelent meg az égbolton). Nagyon fiatal raj, hiszen csak 523 évvel ezelőtt dobódott ki az üstököséből a meteoroidfelhő. Ezért még nem szóródott szét nagyon a Naprendszerben, a rajtagok nagyjából együtt vannak: a maximum csak 4-10 órán át tart. A QUA-meteorok néha meglepően sok tűzgömböt produkálnak rövid idő alatt. A raj sűrűbb részei is elég közel haladnak el a Földhöz."  (Csizmadia Szilárd)

Az előzetes időjárási előrejelzések szerint az ország Nyugati, később a Balaton Nyugati részén várható derült, de ködösödés bárhol előfordulhat! Így minden elkapott derült órának a megfigyelése értékes információ lehet a raj 2014-es aktivitása kapcsán, használjátok ki!!!