Becsehelyről (Nagykanizsai Amatőrcsillagász Egyesület) (HUBEC, Perkó Zsolt) így látszódott:
A NAE oldalán további információ és animáció a Tűzgömbről: Link
Csizmadia Szilárd a HUVCSE01 videometeoros kamera (Bánfalvi Péter) adataival egyeztette..
és az alábbi eredményre jutott:
HUVCSE01 csak a jelenség végét látta, a HUBEC pedig a közepét (az eleje azon sincs meg). Még Olaszországból is észlelték!
Camera W - IMTN (CEMeNt)
Először felrajzoltam Pető Zsolt MetVis-programjával gnomonikus csillagtérképre a két észlelést: az észlelt pályaszakaszokat hátrafelé meghosszabbítva a radiánspont valahová a Columba (Galamb) csillagképbe esett, kb. a RA=-91°, D=-35° pontba. Ez az eljárás csak az észlelt kezdő- és a végpontokat használja fel.
Másodszor, a VEGA 98-ban leírandó módszeremmel - ami csak az egyik állomás szögsebesség-méréseit használja fel -, a HUVCSE01 szerint a radiáns RA=99,01°, D=-30,59°, a HUBEC szerint RA=99,52°, D=-30,39°. (Ez sem veszi figyelembe a radiánselhajlást.) Az egyezés legalábbis annyira kielégítő, hogy elhigyjük, van értelme analizálni a meteort annak ellenére, hogy a két kamera majdnem azonos szögből látta a jelenséget.
Harmadikként, az előző kettő ellenőrző lépések után nekiálltam a részletes elemzésnek. Az összes észlelt pontot felhasználva a látszó radiánsra RA=96,06°, D=-32,79° jött ki, amik közel esnek az előzetes becslésekhez - ezek után elhittem, hogy elfogadhatóan kis hibával fogok számolni.
Ez a radiáns viszont kissé a horizont alatt volt! Ez bizony egy, a horizont alól érkező hullócsillag volt, és ezért volt ilyen hosszú a látszó pályája. Régebben talán Süle Gábor írt arról a 80-as években a Meteorban, hogy lehet látni horizont alól érkező meteorokat is, de csak nagyon ritkán (a zenitvonzás jelensége miatt).
Egyébként teljesen normális meteornak tűnik: 104 km magasan lépett be a HUBEC látómezejébe (mivel az eleje nekem nincs meg, nem tudjuk, mikor izzott fel), és 95 km magasan hagyta el a HUVCSE01 látómezejét. Légkörbeni sebessége 22 km/s volt, teljesen normális egy meteornak.
Ami kissé szokatlan: az a függőlegessel bezárt szöge! Pályája ugyanis 82°-ot zárt be a helyi függőlegessel. Más szavakkal, kifejezőbben: 8 fokkal hajlott lefelé a pályája a vízszinteshez képest. Majdnem vízszintesen, horizontálisan haladt! Ezért volt olyan hosszú időtartamú jelenség. Azt is mondhatjuk: "súroló meteort" észleltünk!
A pálya érdekes:
Fél nagytengely: a = 1,65 CSE,
Inklináció: i=28°,
excentricitás: e = 0,49.
Felszálló csomó hossza: 97°,
Napközelség argumentuma: 54°,
napközelség: q = 0,85 CSE.
Az ábra mutatja a Földhöz, Marshoz, Jupiterhez képesti pályát.
Nem biztos, de megkockáztatom, hogy ez egy korai ECO lehetett. Mármint nem Umberto Eco-ida, hanem Epszilon Columbida. Hasonlítsuk össze az ECO-raj és a mi tűzgömbünk elemeit:
ECO
Epszilon Columbidák
Első említés: Jenniskens (2006, Meteor Showers and their Parent Comets)
Maximum: SL=307,1° (jan. 27.)
Radiáns a maximumkor: RA=82,4°, D=-34,7°.
Radiánsvándorlás mértéke: dRA=+0,76°, dDE=+0,02°.
Ez alapján a radiáns helyzete a meteor feltűnésekor (SL_meteor = 276fok): RA=101°, D=-34.2°.
Tehát:
Elem: Raj: A Tűzgömb:
RA: 101° 96,06°
D: -34,2° -32,79°
a 2,96 1,65 CSE,
i 21,6° 28°
e ? 0,49.
Node 114,1° 97°,
Peri 26° 54°,
q 0,945 0,85 CSE.
Nem tökéletes az egyezés, de tudjuk, hogy a meteorrajok térben szétszóródnak, ezért a rajtagok minden meteorraj átlagos pályaelemeitől eltérést mutathatnak. Annyi elmondható, hogy kevés ECO ismert, ezért fontos észlelés ez - a raj pályaelemei sem 100% pontossággal ismertek. Lehet használni ezt a súrolót az ECO-raj létének megerősítésére és a pályaelemek pontosítására.
- Külföldről újabb, pontosabb kiméréseket is kaptunk, ezek feldolgozása még folyamatban van. Az új eredményekkel hamarosan frissítjük bejegyzésünket! A pálya valószínűleg a magyar eredményeknél is laposabb volt és 95%-osan zárhatjuk ki, hogy űrszeméttel volt dolgunk. -
Hello. Szabad szemmel is látható volt?
VálaszTörlés